Egyre nagyobb az esélye annak, hogy valamilyen formában hozzá kell nyúlni az idei költségvetéshez, főleg, ha nem indul be a harmadik negyedévben a gazdasági növekedés - mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke.
A parlament pénteken fogadta el a jövő évi költségvetésről szóló törvényt úgy, hogy az gyakorlatilag törvényt sért, mert nem tartalmazza - a Költségvetési Tanács figyelmeztetése ellenére - a jegybank veszteségének megtérítését. Az elmúlt napok jelzéseiből sejthető volt, hogy mire készül a kormány, Kovács Árpád KT-elnök zárószavazás előtti felszólalásából pedig egyértelműen kiderült a kormányzati megoldás.
Jövő nyárra 3 százaléki körüli éves inflációt, 2024 egészében pedig 3,5-4 százalékos növekedésre számít Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Arra számít, hogy még az idén is 1 százalék körüli lehet a GDP-növekedés, valamint hogy jövőre az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország. Beszélt arról is, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalomban óriási visszaesés van.
Csütörtökön ülést tartott a háromtagú Költségvetési Tanács, és két határozatot is hoztak. A dokumentumokból azonban kiderül, hogy azokat ezúttal sem szignózta Matolcsy György jegybankelnök.
A parlamenti képviselők a keddi ülésükön elfogadták a 2023-as költségvetést, amely ugyanakkor az elfogadás pillanatára alapvető pontokon lett elavult és távolodott el a valóságtól. A büdzsé elfogadásának ideje alatt ugyanis teljesen megváltozott a külső környezet, amelynek következményeit a kormány nem vezette át a tervezeten, vagyis ezen a ponton megint előkerült a költségvetés korai elfogadásának hátránya. Emellett a kormány a múlt héten saját maga hozott olyan döntéseket, amelyek hatásai nem köszönnek vissza a költségvetési törvényből. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a zárószavazás előtti beszédében szokatlan módon új kockázatokra figyelmeztette a kormányt és új javaslatokat tett, de ennek ellenére nem látta indokoltnak, hogy a Tanács ne adja rá az elfogadó pecsétjét. A költségvetés felett őrködő szervezetként tehát nem tartotta fontosnak feloldani ezt az alapvető ellentmondást a jövő évi büdzsével kapcsolatban.
Két területen szállhat el a hiány, az egyik a beruházások köre, a másik az európai uniós projektek megelőlegezése - mondta a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
A GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 80,4 százalékról az idei év végére várhatóan 79,9 százalékra csökkenhet, megfelelve az Alaptörvény előírásainak - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a növekedés.hu portálnak adott interjúban. Véleménye szerint a beruházásoknak köszönhetően a következő két-három évben Magyarország visszatérhet ahhoz a makropályához, amelynél egyszerre javulnak az egyensúlyi mutatók és az EU átlagát akár kétszeresen is meghaladja a növekedés.
A Költségvetési Tanács (KT) a jövő hét végére alakíthatja ki véleményét a 2021-es költségvetési törvény tervezetéről.
A növekedés extenzív tartalékai kimerültek, ezért indokolt meghozni azokat a termelékenységet, gazdasági hatékonyságot javító intézkedéseket, amelyek révén nemcsak 2020-ban, hanem középtávon is fenntartható az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), amely Kovács Árpád elnök vezetésével, a testület tagjainak - Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének és Matolcsy Györgynek, az MNB elnökének - részvételével csütörtökön megtartotta idei első ülését.
Az állami támogatások ellenére a gyermekvállalás elsősorban egyéni, lelki döntés, viszont a feltételek megteremtéséhez szükség van további kormányzati lépésekre – hangzott el egy hétfői könyvbemutatón. A további lépésekkel kapcsolatban pedig a tanulmánykötet szerzőinek konkrét javaslataik is vannak, mint például a főállású szülőség intézményének bevezetése vagy a nyugdíjrendszer újragondolása.
Az elmúlt közel egy évtizedben jelentős fejlődési pályára állt Magyarország, az államadósság a GDP 70 százaléka alá süllyedt, a gazdasági növekedés 4 százalék körüli fenntartható szinten áll - jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád kitért arra, hogy a világgazdaságot és benne a magyart is jelenleg olyan veszélyek fenyegetik, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a megállapodás nélküli Brexit, amelyek hatásai rosszabbak lehetnek a 2008-as válságnál.
Még 2020-ra is nyugodt időszakot vár a világgazdaságban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, aki szerint 2021-22-re már erősödhetnek a kockázatok, és bizonyos mértékben visszatérhet a válság.
A Költségvetési Tanács (KT) ambiciózusnak tartja a jövő évi GDP-növekedési tervet, de ha a hazai fogyasztás növekedése gyors marad és az Európai Unió gazdasági növekedése sem esik vissza jelentősen, akkor teljesíthető - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Árpád, a KT elnöke azt követően, hogy a tanács megvitatta és elfogadta a 2019-es költségvetés tervezetét. Szerinte ha nem érjük el a 4,1%-os GDP-növekedést, a költségvetés teljesülésével akkor sem lesz baj, hiszen jelentősek a tartalékok. Az unió déli tagállamaival kapcsolatos problémák, a világkereskedelem lassulása és más kockázatok miatt fontos, hogy a tartalékot a jövő év negyedik negyedévéig ne költse el a kormány.
A költségvetés pozícióin jól látszik, hogy a stabilitási és a növekedési fordulat megtörtént, ezt követően a fenntarthatóság megteremtésén kell dolgozni, hatékonysági fordulatra van szükség - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán.
Újabb hat évre Kovács Árpádot nevezték ki a Költségvetési Tanács (KT) elnökének. Kovács Árpád az MTI-nek hangsúlyozta, hogy újbóli kinevezése a testület munkájának elismerése, a KT munkája iránti bizalom jele.
A Költségvetési Tanács (KT) megalapozottnak találta a 2017-es büdzsénél figyelembe vett makrogazdasági mutatókat, továbbá a bevételeket és kiadásokat, valamint teljesíthetőnek ítélte mind az államháztartási hiány, mind az államadósság GDP-arányos mértékére kitűzött célokat - ismertette Kovács Árpád, a szervezet elnöke szerdán az Országgyűlésben. Az áfa és a személyi jövedelemadó előirányzatának növekményét ugyanakkor kissé túlzónak találta a tanács. Az idei büdzsé módosításáról szóló javaslatot is véleményezték.
Friss adatok érkeztek a magyarok fizetéséről.
Igaz, nem okozott meglepetést.
Járhatatlan utak, balesetek, vonatkimaradás, BKK-problémák.
Nagy összegben kell finanszírozniuk a befektetőknek a kormányokat.
Izgalmakban most sincs hiány.
Több, az iparág számára kedvező jelölt is esélyes a posztra.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
